Lezárult egy úszóévad, belevágtunk a következőbe

Címlapképünkön középen Sipaki Csenge, a jobb szélen az ugyancsak 13 esztendős Arányi Alexandra

A vizes világban is eltelt egy újabb esztendő, klubunk apraja-nagyja nyáron lezárta a bajnokságok sorát, mi több e hónapban már bele is hasított a 340 úszónk, előkészítősünk és egészségmegőrzős csoportosunk a 2019-2020. évi szezonba. A szezon lezártával és az új nyitásával Szarvas János edzőnket arról faggattuk, milyennek ítéli az elmúlt esztendőt, és miben bízik az új évben?

Elöljáróban és tömören: elégedett vagy a magunk mögött hagyott időszakkal?

Hasonlóan alakult az utolsó szezonunk, mint a korábbi, ezért igen, összességében elégedett vagyok.

Miben lépett előre a versenyzői gárda?

Sajnos, felnőtt versenyzőink nincsenek, aki eléri a 18 éves kort, jobbára továbbtanul, ezért más városba, vagy a tengeren túlra költözik. Az utánpótlásunk viszont erős, amit egyrészt abban tudunk lemérni, hogy több aranyjelvényes sportolónk van, mint a korábbi években. Továbbá azon, hogy több úszónk jutott el a különböző korosztályos országos bajnokságokra, ahová, mint ismert, előzőleg szigorú szinteket kellett teljesíteni. Az is fokmérője klubunknak, hogy tavaly két úszónk került be A Jövő Bajnokai programba, idén már négyen.

Tengeren túl. Valóban tekintélyes immár az a névsor, amely amerikai ösztöndíjjal folytathatja egyetemi tanulmányait, miközben tovább űzheti választott sportágát. Hogyan szól ez a névsor?

Elsőként Szabados Béla nyert egyetemi sportolói ösztöndíjat az Egyesület Államokba, majd Fehérvári Júlia, őt követte Bohus Richárd, Hajtman Tamás. Tavaly Arányi Norbert költözött a tengeren túlra, most pedig Csuvarszki Donát nyert el ösztöndíjas támogatást, ő jövőre kezdi meg tanulmányait az USÁ-ban. Nem sok olyan klub akad hazánkban, amely ilyen sok tehetséget ad egy másik országnak.

Ezekből nem profitál a klub?

Sajnos nem. Van, aki azóta már felhagyott a versenysporttal, Bohus Ricsi hazatérte után a fővárosba igazolt. Azok, akik még továbbra is Amerikában tanulnak, nem tudnak „visszaversenyezni”, mert a szorgalmi időszak alatt ez kivitelezhetetlen, ráadásul szinte egyszerre van a bajnoki szezon mindkét országban, és ezért értelemszerűen az egyetem elvárása, hogy ott bizonyítson. Mire hazatérnek a nyári szünidőre, itthon vége a felnőtt bajnokságnak.

A sokat fejlődött utánpótlás esetében azért van némi hiányérzete, hiszen idén senki sem jutott el a legnagyobb nemzetközi eseményekre.

Valóban. Nem volt versenyzőnk az EYOF-on, a junior Európa-bajnokságon és a világbajnokságon sem. Csuvarszki Donát közel állt hozzá, ám egy betegség megakadályozta abban, hogy rajtkőre állhasson, pedig folyamatosan benne volt a Héraklész-programban. Serdülőink közül Horváth Balázsban bízhattunk, de az ő esete egészen más. El kellett dönteni, hogy az EYOF-ot vesszük célba, ahová kisebb esélye lett volna, vagy az uszonyosúszó junior világbajnokságot. Az utóbbi mellett döntöttünk, vélhetően jól.

Nézzük a legkisebbeket, a gyermek, a cápa és a delfin korcsoportosokat.

Ezekben a korosztályokban számtalan döntősünk, sőt érmesünk, bajnokunk is akadt. Pedig nem könnyű oda eljutni, hiszen a szintidők ellenére nagyon népes mezőnyök rajtoltak el. Akadt olyan versenyszám, ahol közel kétszázan szerettek volna bajnoki címet elérni. Büszkék vagyunk a gyermek korosztályos Sipaki Csengére, a fiatalabbak esetében az éremszerző Petróczki Zsomborra, a bajnoki címet elérő Reisz Nándorra, a döntőbe jutott Nagy-Benedek Olivérra. A delfinek esetében Perza Berta harcolt ki bajnoki ezüstérmet, Nagy-Benedek Izabella pedig döntőzött. És mindezt úgy érték el fiataljaink, hogy évek óta folyamatosan erősödik a mezőny és sokszor csak századok döntenek a helyezések között.

Újdonság, hogy a klub felvételt kért és nyert a búvárszövetség sorába. Mi több, máris remek eredményekkel rukkoltak elő a fiatalok.

Büszkék vagyunk arra, hogy az országos bajnokságokon is eredményesen helyt álltak a medencés úszóink. Nem erőltetjük rá senkire, azokat a fiataljainkat terelgetjük efelé is, akik látnak benne fantáziát. Az egyiptomi junior világbajnokságra két versenyzőnk is eljutott idén, a továbbiakban ezen a téren is igyekszünk hagyományt teremteni.

Pedig az sem könnyítette meg a klub, illetve a versenyzők életét, hogy bőven akadt probléma az Árpád fürdőben.

Sajnos, ez is igaz. Lassan ott tartunk, hogy tavasszal és ősszel a sátorállítás a normális menettől eltérően két és fél hétig is eltart. Ráadásul miután lebontották áprilisban a sátrat, jött egy nagyon rossz időjárási periódus, rettentősen hideg volt, és a víz hőfoka is hagyott jócskán kívánni valót. Éppen a bajnokságok előtti időszakra esett ez az időszak. Aztán ott van az öltözői helyzet: rettentően rossz a leányöltöző fűtése, sokszor tizenfokban kell öltözködniük úszóinknak. A belvárosi uszodában viszont jóval jobbak a körülmények, folyamatosan egyenletesek a feltételek.

Az utánpótlásnak kiírt megyebajnokságban a gyakori nehézség ellenére remekül szerepeltek a fiatalok.

Nagyon kedvelik a klubok és a sportolók is ezt versenyzési formát, ezért a kezdeményezésünket a jövőben is fenn akarjuk tartani. Minden városban rendezünk legalább egy fordulót, és ezeken minden fiatalnak végig kell úsznia az „étlapot”, vagyis nemcsak a saját számokban indulnak, hiszen csak így tudnak sok pontot gyűjteni, ha bele akarnak szólni a végső sorrendbe. Valamennyi rendre kemény, kiélezett viadalokat hoz.

Kanyarodjunk át az új szezon célkitűzéseihez. Mi az legalapvetőbb terv?

Először is örülnénk, ha mihamarabb visszajutnánk arra a szintre, amikor az idősebbek között is eljutnának tanítványaink a válogatott keretekbe. Az utánpótlás terén pedig szeretnénk, ha még több gyerek eljutna az országos bajnokságok döntőibe és tovább gyarapodna az aranyjelvényes fiataljaink száma. De úgy, hogy nem szeretnénk idő előtt kihajtani őket, ne égjenek ki, mire eljutnak az ifjúsági, majd felnőtt korosztályba. Fő szempontunk, hogy a sport, a mozgás szeretetét megőrizzük, a csapatszellemet fejlesszük, hogy hosszútávon is itt maradjon velünk, illetve a sport mellett a legtöbb úszónk.

Milyen a klub gazdálkodása, anyagi helyzete?

Azt nem mondhatom, hogy dúskálunk az anyagi javakban, de stabil a helyzetünk. Igaz, jobb lenne, ha eljuthatnánk több edzőtáborba, és nemzetközi versenyekre. Ez utóbbiak csak hatékony szülői segítséggel megoldhatók. Pedig a motiváció miatt nagyon hasznos lenne ezekből több. De itt is igyekszünk „szelektálni”, így az eredményesebb versenyzőinknek kevesebb hozzájárulást kell fizetniük.

Címlapképünkön középen Sipaki Csenge, a jobb szélen az ugyancsak 13 esztendős Arányi Alexandra